Egyre többször nem veszem, hanem magam sütöm a kenyeret. Először élesztővel sütöttem, de egy pár nap után úgy éreztem, tele van a gyomrom vele. Elkezdtem kovász recepteket keresni. Sok olyat találtam amihez szintén élesztő kell. Találtam olyat is, amihez tejsav kellett. Úgy gondoltam, hogy egyik sem lehet az igazi. Szerintem sokkal egyszerűbben csinálhatták őseink a kovászt.
Persze az én kenyér őrületemben a liszt sem egyszerű, meg a sütés sem egyszerű!
Odáig jutottam, hogy meggyőződésem lett, a legjobb kenyeret a frissen őrölt tönkölybúzából, kovásszal lehet sütni, kemencében.
Na már most, se búzám, se malmom, se kemencém. Viszont hamarosan szülinapom lesz, és olyan sokat emlegettem a kézi malmot itthon, hogy !!?
A tönkölybúza lelőhely megvan.
A kemence készítést nyárra ütemezem. Addig már csak tökéletesítenem kell a recepteket, mert a kovász készítése sikerült! Itt a bizonyíték:
A készítését is leírom, csak a következő bejegyzésben.
Addig kérlek írd meg, te milyen kenyeret szoktál enni, sütni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése